Platform a konnektivitáshoz

Írta: Balázs Ádám Samu lapigazgató, a Konnektivitás Barátai Alapítvány elnöke

A kínai mítosz szerint kezdetben tíz nap volt az égen. A világ rendjét az biztosította, hogy ezek összehangoltan, felváltva jelentek meg: mindig csak egy nap sütött. A baj akkor kezdődött, amikor az egyensúly felborult, és egyszerre több nap is felkelt. Ahogy egyre több nap ragyogott az égen rendszertelenül, a világ gyorsan pusztulásnak indult: az erdők kiégtek, a folyók kiszáradtak, a termelés leállt, az emberek pedig szenvedtek a kialakuló káoszban. Amikor végül mind a tíz nap egyszerre jelent meg, a világ megsemmisült. 

Ma újra több nap van az égen, de az új világrend még kialakulóban van. A felemelkedő nagyhatalmak közötti versengés nem önmagában veszélyes, ha képesek kiegyensúlyozottan, kölcsönös előnyök alapján, egymás érdekeit tiszteletben tartva együttműködni. Nem az együttállás a probléma, hanem az együttműködés hiánya. A különböző erőközpontok dinamikus egyensúlya, stratégiai nyugalma és a konnektivitás biztosíthatja a stabilitást és a mindenki számára biztonságos ökoszisztémát.

Ez a gondolat egyáltalán nem áll távol a nyugati kultúrkörtől, hiszen az egység a sokféleségben, mint Bábel ellentétje, Pünkösd üzenete alapjaiban határozza meg nem csak a keresztény gondolkodást, hanem a békére és a nemzetállamok együttműködésére létrehozott Európai Uniót is, amelynek ez a jelmondata. Mégis, ma a veszélyek, a válságok és a háborúk éveit éljük. Háború Ukrajnában, a Közel-Keleten, világszerte fenyegető katonai villongások, energia- és ellátásbiztonsági kihívások, gazdasági visszaesés jelentkezik. Az így jellemzett helyzetkép a világ egy részében erős politikai vezetéssel és ambíciókkal társul, ami jó időket hoz az emberek számára, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, máshol gyenge vezetéssel és tétlenséggel jár együtt, mint Brüsszelben, ami nehéz időket hoz az európaiak számára.

Ezért is fontos, hogy Magyarország a keleti nyitás politikájával és a konnektivitásra épülő stratégiájával időben reagált a keleti gazdaságok megerősödésére és a világgazdaság átrendeződésére. Az elmúlt években a patrióták európai szövetsége és az ázsiai partnerekkel kialakított együttműködéseink is rendkívüli erőre kaptak, akárcsak transzatlanti kapcsolataink. Magyarország egyre inkább híd Kelet és Nyugat között. A keleti nyitás azon a helyes meggyőződésen alapult, hogy az átrendeződő világrendben Magyarországnak és a magyar gazdaságnak szüksége van stabil és megbízható partnerekre, akikkel hosszú távú kereskedelmi együttműködéseket tudunk kialakítani. Abban vagyunk érdekeltek, hogy szuverenitásunkat megőrizve, ne a blokkosodás és az ideológiai konfliktusok, hanem a konnektivitás és a párbeszéd útját keressük. Kölcsönös előnyökre és tiszteletre alapozva építsünk kapcsolatokat Eurázsia országaival is, miközben megőrizzük történelmi hagyományainkból, NATO- és EU-s tagságunkból következő nyugati elköteleződésünket. 

A folytonos ideológiai rivalizálás, a zsarolások és a technokrata központosítás helyett Brüsszelnek is érdekében állna, hogy Európa versenyképességének növelése érdekében alakítson ki egy értelmezhető európai konnektivitás-stratégiát. Ettől azonban napjainkban távol állunk. Egészen addig, ameddig egy olyan birodalmi törekvésekkel jellemezhető brüsszeli többség hozza a döntéseket – sokszor a tagállamokat megkerülve –, amely csak saját hanyatló napjának fenntartásában érdekelt, és ezért a béke helyett a háborút támogatja és finanszírozza. 

Ahogy címlapunkon is szemléltetjük, a világ nagyhatalmainak egyértelmű többsége Magyarországgal együtt a béketáborba tartozik. De vannak Magyarországon is, akik számára a Kelet és Nyugat közötti konnektivitás Kijevtől indul és Brüsszelig terjed. Az áprilisi választások tétje, hogy megőrizzük-e a békét Magyarországon, amelyre csak egy békepárti és szuverén nemzeti kormány képes. 

Tisztelt Olvasóink!

A Konnektivitás Barátai Alapítvány elindítja a Konnektivitás Magazint, amely platformot biztosít a megértéshez, a világban zajló folyamatok feltérképezéséhez és a megoldások kereséséhez. Lehetőségeinkhez mérten felületet biztosítunk a konnektivitás gyakorlati megvalósításához. Kiadványunkban olyan gondolkodókat, vezetőket kértünk fel publikálásra, és olyan szereplőkkel beszélgettünk, akik meghatározó cselekvői, ismerői, alakítói a folyamatoknak, válaszokat keresnek és adnak a világpolitikai változásokra, Keleten és Nyugaton egyaránt. 

Megtiszteltetés számunkra, hogy elvállalták a felkérésünket, megosztották tartalmas és vitaindító gondolataikat. Bízunk benne, hogy egy informatív és inspiráló első kiadványt sikerült összeállítani, amely hasznos és tartalmas időtöltést biztosít minden tisztelt olvasónknak!

A Konnektivitás Barátai Alapítvány tavaly novemberben megrendezte az első Konnektivitás Gálavacsorát és Díjátadót, amely egyben az Ázsia-Európa Politika Fórum nyitóeseményének is otthont adott. A keleti nyitás egyik legfontosabb kezdeményezője, Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő emléke előtt tisztelegve neveztük el az alapítvány kulturális kategóriájú elismerését Szőcs Géza Kulturális Konnektivitás Díjnak. Úgy fogalmazott: „hiszek abban, hogy a magyar nemzet történelmi küldetést teljesít, és hogy ez a küldetés mélyen összefügg a lelket és a nemzetet nemesítő csodálatos képességünkkel, a kultúrával - azt szeretném, hogy tudásközpont épüljön fel e keresztút-hazában, Kelet és Nyugat, Dél és Észak e sokat látott találkozási pontján”. Utazás Keleten című művében 1861-ben a székely író Orbán Balázs így foglalta össze azt a küldetést, amit ma konnektivitásnak hívunk: „egy ösvényt legalább törtem Keletre, mely reánk magyarokra nézve százszorosan fontos, kiknek hivatásunk végre is az, hogy műveltségünk közvetítő legyen Kelet és Nyugat között, s kiket ezenfelül Kelet, mint ősapáink dicső hazája is érdekel”. Ez a történelmi küldetés- és hivatástudat iránytűként szolgál.

Konnektivitás Magazin