Hagyomány és innováció

Őry Mariann, főszerkesztő

A kínai művészeti hagyomány kortárs képviselője, Gao Feng, a chengdui Zhang Daqian Képzőművészeti Akadémia elnöke a budapesti Chinatownban megrendezett Kínai Újévi Fesztivál alkalmából látogatott Magyarországra. A neves festő – Zhang Daqian tanítványa – a klasszikus kínai festészet mestere, különösen a dunhuangi Buddha-ábrázolások, a lótuszfestészet és a tájképfestés terén. Lapunknak hangsúlyozta: „a klasszikus kínai művészet csak akkor maradhat élő nyelv, ha megőrzi szellemiségét, miközben képes megújulni és párbeszédet folytatni a világgal.”

A klasszikus kínai művészeti formák évszázadok filozófiáját és örökségét hordozzák. Hogyan maradhatnak meg ezek a hagyományok élő, folyamatosan fejlődő nyelvnek?

Ahhoz, hogy a klasszikus kínai művészet a mai világban is élő nyelv maradjon, három alapvető elem szükséges: szellemiségének megőrzése, az innováció befogadása és a külvilággal való aktív párbeszéd.

A hagyományos kínai művészet szellemisége filozófiai mélységében, tus- és ecsettechnikájában, valamint az évezredek során felhalmozott humanista értékekben gyökerezik. Ezt a belső magot meg kell őrizni. Zhang Daqian egész életét annak szentelte, hogy tanulmányozza és magába olvassza a hagyomány lényegét – olyan mesterektől, mint Shitao és Bada Shanren, egészen a dunhuangi falfestményekig. A hagyomány ilyen mély megértése az alkotói örökség továbbadásának alapja.

Ugyanakkor a hagyománynak fejlődnie is kell. A klasszikus művészet nem szorulhat múzeumok falai közé. Új témák, formák és kortárs nézőpontok révén újra kapcsolódhat a modern élethez és esztétikához. Napjainkban az olyan új platformok, mint a rövid videós tartalmak, a digitális kiállítások vagy az interdiszciplináris együttműködések lehetővé teszik, hogy a fiatalabb generációk friss módokon tapasztalják meg a hagyományos művészet vitalitását.

Végül a hagyományos művészetnek párbeszédet kell folytatnia a világgal. Zhang Daqian életének későbbi szakaszában nyugati művészeti hatásokat is beépített, és úttörő módon alkalmazta a „fröcskölt tus” és „fröcskölt szín” technikákat, létrehozva a keleti és nyugati esztétika figyelemre méltó ötvözetét. A mai korban a kínai hagyományos művészetnek továbbra is túl kell lépnie a nemzeti határokon, kapcsolatba lépve a globális művészeti hagyományokkal, miközben mélyen saját kulturális talajában gyökerezik.

Hogyan jellemezné az Akadémia és a saját küldetését?

A chengdui Zhang Daqian Művészeti Akadémia küldetése Zhang Daqian művészeti örökségének megőrzése, a kínai hagyományos kultúra gazdagságának bemutatása, a nemzetközi művészeti párbeszéd előmozdítása, valamint az új művészgenerációk támogatása.

Zhang Daqian maga is a kelet–nyugati kulturális párbeszéd úttörője volt. Művészete szilárdan a kínai hagyományban gyökerezett, ugyanakkor nyitott volt a globális kultúra sokszínűségére. Ez az egyensúly a hagyomány és a nyitottság között ma is irányt mutat akadémiánk munkájában.

Zhang Daqian (1899–1983) a 20. századi kínai festészet egyik legjelentősebb alakja, akit a hagyomány és az innováció mesteri ötvözéséért tartanak számon. Művészetében a klasszikus tusfestészet alapjaira épített, miközben új technikákat – például a fröcskölt tus és szín alkalmazását – is bevezette. Tanulmányozta a dunhuangi falfestményeket, és nemzetközi szinten is elismertté vált. Munkái ma a világ legértékesebb kínai festményei közé tartoznak.

Személyesen három területen látom feladatomat és felelősségemet.

Először is, Zhang Daqian művészeti örökségének megőrzése és továbbadása: technikáinak és művészeti filozófiájának kutatása, dokumentálása és átörökítése révén, hogy a Dafengtang iskola szellemisége tovább éljen.

Másodszor, hídszerep betöltése a kultúrák között. Az akadémia platformján keresztül szeretnénk bemutatni a kínai hagyományos festészetet a világnak, miközben a globális művészeti nézőpontokat is befogadjuk Kínában. Magyarországi látogatásom is ennek a törekvésnek a része: célja, hogy Zhang Daqian művészeti öröksége értékes kapoccsá váljon a kínai–magyar kulturális párbeszédben.

Harmadszor, a fiatal művészek támogatása. Oktatási és kutatási programok, valamint nemzetközi cserekapcsolatok révén olyan új generációt kívánunk nevelni, amely tiszteli a hagyományt, ugyanakkor nyitott az innovációra, biztosítva ezzel a kínai klasszikus művészet jövőbeli vitalitását.

Milyen szerepet játszik a klasszikus kínai művészet népszerűsítése a népek és országok közötti kölcsönös megértés és kapcsolatok erősítésében?

A művészet egyetemes nyelv, amely túllép a nemzeti határokon. A kínai klasszikus művészet népszerűsítése kulcsszerepet játszhat a különböző kultúrák közötti megértés és kapcsolatok erősítésében.

Először is, a művészet érzelmi rezonanciát teremt. A hagyományos kínai festészet, kalligráfia és más művészeti formák az emberiség közös természet-, élet- és szépségélményét fejezik ki. Ezek az értékek egyetemesek. Például amikor magyar diákok Zhang Daqian stílusában tájképeket vagy lótuszokat festenek, verbális magyarázat nélkül is átélhetik a kínai művészet költői szellemiségét. Ez az érzelmi kapcsolat mélyebb szintű kommunikációt tesz lehetővé különböző kulturális háttérből érkező emberek között.

Másodszor, a művészet hitelesen közvetíti a kultúrát. A kínai hagyományos művészet magában hordozza a kínai civilizáció kulturális „DNS-ét” és szellemi örökségét. E művészeti formák nemzetközi bemutatása árnyaltabb és teljesebb képet ad Kínáról, segítve a sztereotípiák lebontását, és feltárva annak mélységét, nyitottságát és kreativitását.

Végül, a művészeti cserekapcsolatok erősítik az emberek közötti kapcsolatokat. Kiállítások, közös projektek és oktatási kezdeményezések révén a művészet tartós kulturális párbeszéd platformjává válik. Az ilyen együttműködések lehetővé teszik, hogy a kínai és magyar emberek valódi barátságot és kölcsönös megértést alakítsanak ki, szilárd alapot teremtve a hosszú távú együttműködéshez.

Magyarország is erős, történelmi és nemzeti identitásban gyökerező művészeti hagyományokkal rendelkezik. Milyen lehetőségeket lát a kínai és a magyar művészeti szcéna közötti mélyebb párbeszédre?

Kína és Magyarország egyaránt gazdag művészeti hagyományokkal rendelkezik, ami erős alapot teremt a két művészeti közeg közötti együttműködés elmélyítéséhez.

Először is, elősegíthetjük a kölcsönös kiállításokat. A kínai hagyományos festészet és Zhang Daqian művészetének bemutatása Magyarországon, valamint a magyar klasszikus és népművészet megismertetése Kínában lehetővé teszi, hogy a közönség közvetlenebb módon találkozzon egymás kulturális örökségével.

Másodszor, ösztönözhetjük a közös alkotómunkát. A két ország művészei együtt dolgozhatnának olyan témákon, mint a Duna és a Jangce, vagy a keleti tusfestészet és a nyugati olajfestészet közötti párbeszéd. Az ilyen projektek a két hagyomány kulturális szimbólumait és művészeti technikáit egyesíthetik.

Harmadszor, az oktatási együttműködés jelentős lehetőségeket kínál. Az olyan intézményekkel, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Konfuciusz Intézete, közösen fejleszthetünk kínai festészeti kurzusokat, szervezhetünk tanárképzéseket, valamint elősegíthetjük a hallgatói csereprogramokat és művészeti tanulmányutakat.

Végül, a népi és hagyományos művészetek közötti csere tovább gazdagíthatja a kulturális párbeszédet. A kínai kalligráfia és papírvágás, valamint a magyar népi festészet és kézművesség közötti interakciók erősíthetik az alulról építkező kulturális kapcsolatokat és kiszélesíthetik az együttműködés terét.

A kínai újév ünnepe mélyen gyökerezik a hagyományban, a szimbolikában és a közös élményben. Az ilyen kulturális események hogyan léphetnek túl az ünneplésen, és miként erősíthetik aktívan a hosszú távú kapcsolatokat Kína és Magyarország között?

A kínai újév Kína egyik legfontosabb kulturális ünnepe. Ahhoz, hogy az ilyen események valóban erősítsék az emberek közötti kapcsolatokat, túl kell lépniük a puszta bemutatáson, és élményszerű, bevonó kulturális tapasztalattá kell válniuk.

Először is, a részvétel kulcsfontosságú. Az olyan tevékenységek, mint a tavaszünnepi páros versek írása, hagyományos újévi festmények készítése vagy a Zhang Daqian stílusában történő tusfestés lehetőséget adnak arra, hogy a magyar résztvevők közvetlenül kapcsolódjanak a kínai kultúrához, ne csupán szemlélői legyenek annak. Az ilyen élmények révén jobban megérthetők a hagyományokban rejlő érzelmek és értékek.

Másodszor, a két kultúra elemeinek ötvözése mélyebb rezonanciát teremthet. A kínai újév kedvező jelentésű szimbólumainak és a magyar kulturális elemeknek az összekapcsolása rámutathat a közös értékekre, mint a remény, a harmónia és a megújulás.

Végül, ezeknek az eseményeknek kiindulópontként kell szolgálniuk a tartós kulturális együttműködéshez. Az ünnepi alkalmakból kiindulva hosszabb távú programokat – például műhelyeket, előadásokat és kulturális örökségvédelmi kezdeményezéseket – lehet kialakítani. Ha a kulturális csere folyamatos folyamattá válik, nem pedig egyszeri esemény marad, akkor mélyebb és tartósabb kapcsolatokat hoz létre a kínai és a magyar társadalom között.

Konnektivitás Magazin