A háború nem a jövő útja

Őry Mariann, főszerkesztő

A szuverenitás ma egyre meghatározóbb kérdés Európában, és ebben Magyarország és Georgia között erős az egyetértés – hangsúlyozta lapunknak Maka Botchorishvili georgiai külügyminiszter. Mint mondta, a szuverenitás nem elszigetelődést jelent, hanem azt, hogy egy ország saját népe érdekei mentén hoz döntéseket, miközben együttműködik más államokkal.

– Magyarország és Georgia gyakran hasonló prioritásokat hangsúlyoz, például a szuverenitást. Mely területeken látja a legerősebb együttműködési lehetőségeket?

A mai világban van még valami, ami ugyanúgy összeköt bennünket, mint a szuverenitás: ez a béke és a biztonság. Éppen emiatt ér bennünket sok kritika, mert másként látjuk az európai fejleményeket. Fel kell tenni a kérdést: valóban szükség van háborúra Európában? Mi úgy gondoljuk – és ezt ki is mondjuk –, hogy nem. 

A háború nem a jövő útja, nem az, amire szükségünk van. A békét kell keresnünk, ezért kell dolgoznunk és küzdenünk.

Ez nem arról szól, hogy valaki „valaki mellett” vagy „valaki ellen” áll. Nem arról szól, hogy ki oroszbarát vagy nyugatbarát. Arról szól, hogy a saját érdekeinket védjük. Sem Magyarország, sem Georgia érdeke nem lehet a háború. A jövő Európájának alapja a béke és a stabilitás – ezek nélkül nincs fejlődés, nincs jólét, nincs jövő.

Egyre többen kezdik ezt megérteni, egyre több politikus képviseli ezt az álláspontot. Már nem vagyunk egyedül ezzel a gondolkodással. Ugyanakkor különösen fontos, hogy Magyarország hangja hallható legyen ezekben a vitákban, mert Magyarország bent ül az európai döntéshozatal „szobájában”. Fontos, hogy ez a hang ott legyen, és kimondja: béke, stabilitás és realizmus.

Sokan nem mernek szembenézni a valósággal, inkább illúziókat építenek, és ezekben élnek. Ebben a helyzetben különösen fontos, amit Orbán Viktor képvisel: megmutatni a valós képet, még akkor is, ha ez nem tetszik mindenkinek. De politikát nem lehet illúziókra építeni, csak a realitásra.

– Hazánk hosszú ideje támogatja Georgia euroatlanti integrációját. Hogyan látja ennek jövőjét, és mit várnak az Európai Uniótól?

Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy rendkívül hálásak vagyunk Magyarországnak azért, amit Georgiaért és az európai integrációnkért tesz. Ez nem könnyű folyamat, hiszen az EU bővítési politikája folyamatosan változik, és erősen függ a politikai helyzettől.

Azt látjuk, hogy Georgia esetében az európai integrációt egyre inkább politikai eszközként használják, sőt, bizonyos esetekben belpolitikai beavatkozásra. Ez elfogadhatatlan. Magyarország viszont egy olyan hang az Európai Unióban, amely kimondja: ez nem helyes út.

Sajnos Brüsszelben vannak, akik nem Európa jövőjét tartják szem előtt, hanem szűk politikai célokra használják ezt a kérdést. Közben Georgia komoly eredményeket ért el: az elmúlt öt-hat évben több mint 9 százalékos gazdasági növekedést produkáltunk, közelebb kerültünk az európai normákhoz, mégis gyakran figyelmen kívül hagyják ezt.

Georgia ugyanakkor fontos része az európai biztonsági és gazdasági rendszernek. Magyarország ezt látja, és ezért különösen értékes számunkra ez a partnerség.

Az értékek kérdése is kulcsfontosságú. Sokat beszélnek értékekről, de gyakran elfelejtik, hogy ezek alapja a keresztény kultúra. Ha ezt elfelejtjük, elveszítjük az értékek lényegét. Georgia és Magyarország – és ebben Orbán Viktor politikája is meghatározó – ezeket az alapértékeket védi. Még akkor is, ha ezért folyamatos kritikák érik.

– Hogyan lehet fellépni azokkal a narratívákkal szemben, amelyek leegyszerűsítve „oroszbarát” és „EU-barát” táborokra osztják a politikát?

Ezt mi nagyon jól ismerjük. Georgia területének 20 százaléka orosz megszállás alatt áll, mégis azt mondják rólunk, hogy „oroszbarát” kormányunk van. Ez teljesen abszurd.

Ezek a narratívák nem a valóságon alapulnak, ezért hosszú távon nem állják meg a helyüket. Természetesen időt és energiát igényel ezekkel szemben fellépni, de végső soron lelepleződnek, mert nincs mögöttük igazság.

A módszer mindenhol hasonló: civil szervezetek, médiaplatformok, politikai szereplők és külföldi aktorok együtt dolgoznak azon, hogy ilyen narratívákat építsenek. Finanszírozzák, felerősítik, majd terjesztik ezeket. Ez egy jól szervezett rendszer, amelyet nem szabad alábecsülni.

Ezért is fontos, hogy megvédjük az igazságot és a saját nemzeti érdekeinket. Nem lehetünk naivak: ez egy valós küzdelem.

– Magyarország a konnektivitás politikáját képviseli. Georgia hogyan helyezkedik el az átalakuló világrendben?

Az elmúlt években jelentősen átalakultak a kereskedelmi útvonalak és a geopolitikai viszonyok. Ebben Georgia kulcsszerepbe került. Az úgynevezett középső folyosó egyre fontosabb az Európa és Ázsia közötti kapcsolatokban.

Ezért volt alapvető számunkra a béke megőrzése: hogy ez a folyosó működőképes maradjon.

Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, amely nemcsak felismeri ennek jelentőségét, hanem aktívan dolgozik is rajta.

Georgia 16 szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik, többek között az Európai Unióval, Kínával és számos regionális partnerrel. Ez lehetővé teszi, hogy hídként működjünk Kelet és Nyugat között. Emellett fejlesztjük a kikötői, vasúti és közúti infrastruktúrát, valamint a Fekete-tenger alatti energetikai és digitális összeköttetéseket.

Fontos azonban, hogy amikor Brüsszel a konnektivitásról beszél, akkor bevonja azokat az országokat is, amelyek ténylegesen részei ezeknek az útvonalaknak. Magyarország ebben is kulcsszerepet játszik, mert érti ezt az összefüggést, és valódi partnerként működik együtt velünk.

Konnektivitás Magazin